Balatonalmádi

Északi part Balatonalmádi

Balatonalmádi
Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén. Fejlődésében nagy szerepe van a közeli megyeszékhelynek, Veszprémnek. Székhelye a Balatonalmádi járásnak. Balatonalmádi része Vörösberény (1971 óta), Budatava és Káptalanfüred is. A Balaton északkeleti csücskében, a 71-es főút mentén fekszik, a víz felé nyitottan, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve, amelyek mintegy szélárnyékot teremtve megóvják a települést az uralkodó szelektől. A környező dombok-hegyek jelentős mértékben tartalmaznak vörös homokkövet, amelyet a helybeli házak építésénél gyakran használtak. A vöröskövet a földrajzi nevek is őrzik, ma már az építőkő bányászata befejeződött, az ásvány nagyobb feltárása pedig bauxittartalma miatt elmaradt. A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1735-ben indult, a római katolikusoké 1749-ben. A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909-ben lett nagyközség. Az 1908-1909-ben megépült Győr–Veszprém–Almádi-Alsóörs és a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonfüred-Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Részvénytársaság megalakulása is ösztönző hatást fejtett ki. A partot 1889-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt, 1927-ben épült az első strand, amit 1945 után, majd 1964-ben bővítettek. Vízhálózatának kialakítását 1942-ben kezdték meg, 1960-ban a Malom-völgyi források bekapcsolásával egész területét ellátták. A Balatoni Üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as évek elején indult meg, s ettől kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált. Szálló- és ellátólétesítményei mellett óriásivá nőttek üdülő- és zártkerti övezetei, melyek lényegében Csopak-Alsóörstől Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya részeivel sajátos üdülőagglomerációként nőttek össze. A település gazdasági alapját ma alapvetően az üdülő-idegenforgalom, s az ezen gazdasági ágra települt szolgáltatások és ellátás képezik. Foglalkoztatási struktúrájában is ez jellemző, melynek allergikus oldala a szezonalitás. A várossá válással idetelepült intézményrendszer igényei révén, a kiegészítő és helyi termelő gazdasági szervezetek letelepedésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával ez az egyoldalúság lassan oldódik. A városnak parti településkörnyékére gyakorolt vonzó hatása elsősorban kereskedelmi-szolgáltató és szórakoztató hálózatával valósul meg, melyben a kilencvenes évek magánvállalkozásai, privatizált gazdálkodó szervezetei igen változatos kínálatot jelentenek. A város fejlesztésében a nyolcvanas évektől nagyobb hangsúlyt kapott az állandó népesség letelepítését szolgáló magán- és szervezett lakásépítés is, valamint a városi funkciót bővítő középfokú intézmények ide telepítése, köztük a jónevű kéttannyelvű gimnázium – az ország első ilyen intézménye –, bevásárlócentrum stb. Ezek térségellátó-szervező hatása fokozatosan kiterjed, s az előzőkben említett spontán agglomerációt is kezdi normális településfejlesztési keretbe illeszteni. A város gazdasága és urbánus-, illetve üdülő-idegenforgalmi jellegének erősítése megkívánja a korszerű telekommunikációs, illetve informatikai hálózatokkal való mielőbbi kapcsolatok és helyi szolgáltatások kiépítését, amely egy újabb helyi gazdasági ág megjelenését eredményezheti. A városi atmoszféra igényli az állandó kulturális-művelődési szolgáltatásokat, publikációkat, melyek meglevő helyi hagyományokra és polgári kezdeményezésekre alapozhatnak. Forrás: Wikipédia

Legfrissebb balatoni hírek

Gyorsan gazdára lelnek a Balaton-parti ingatlanok

Gyorsan gazdára lelnek a Balaton-parti ingatlanok

Továbbra sem torpantak meg a Balaton-parti építkezések, sőt nem egy kivitelezőnek még több munkája is lenne, de véges a kapacitás. A fővárosihoz hasonlóak a magyar tenger melletti ingatlanárak, Siófokon még az egymillió forintos négyzetméterenkénti ár sem ritka.
Használható szabályra várnak a drónpilóták

Használható szabályra várnak a drónpilóták

A Balaton remek terep a drónrepülésekhez, ki nem szeretné látni felülről a Balatont? Télen és nyáron hálás a téma, ezrek nézik meg a felvételeket pillanatok alatt. A felvétel készítéséhez szükséges szabályok kényszerű szigorításon mentek át.
Balaton-parti szállodákban üdült, majd meglépett

Balaton-parti szállodákban üdült, majd meglépett

A Marcali Járási Ügyészség nyolc csalás miatt emelt vádat azzal a 47 éves szolnoki férfivel szemben, aki úgy élt, hogy országszerte megszállt különböző hotelekben, majd fizetés nélkül távozott.
Késik az idei balatoni korcsolyaszezon

Késik az idei balatoni korcsolyaszezon

Még mindig nem fagyott be a Balaton, mert bár a hőmérséklet siettette a jégképződést, a múlt hét közepe óta fel-feltámadó erős szél mozgásban tartotta a vizet – jelezte a Magyar Időknek a Siófoki Viharjelző Obszervatórium vezetője.
Új technológia az iszapeltávolításban

Új technológia az iszapeltávolításban

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az Unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással – közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.
Balatoni pecások, figyelem: februárban módosul a horgászrend

Balatoni pecások, figyelem: februárban módosul a horgászrend

Az idén sem emelkednek a balatoni horgászjegy-árak, a tó horgászrendje néhány pontban módosul - közölte Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatója az MTI-vel.
Már januárban megindul a roham a balatoni szállásokért

Már januárban megindul a roham a balatoni szállásokért

A legnépszerűbb közösségi oldalon már most sokan keresik a balatoni nyári szállásokat. Jellemzően a kisgyerekes családok azok, akik már januárban lefoglalják a helyet.
Közel százan próbáltak tavaly engedély nélkül horgászni a Balatonon

Közel százan próbáltak tavaly engedély nélkül horgászni a Balatonon

Két kilométer felszedett halászháló, 11 bűncselekmény, 260 feljelentés, több mint ötmillió forint halvédelmi bírság: a balatoni halellenőrök tavaly is rendszeres folytattak vizsgálatot.
Mutatjuk a magyarok kedvenc nyaralóhelyeit

Mutatjuk a magyarok kedvenc nyaralóhelyeit

Mintegy 10 százalékkal nőtt a belföldi turizmus forgalma 2018-ban. Az 1-2 éjszakás foglalás volt továbbra is a sláger, utazásaink alkalmával jellemzően apartmanban, vendégházban vagy panzióban hajtottuk álomra a fejünket a Szallas.hu statisztikái szerint, és átlagosan 46 830 forintot fizettünk alkalmanként.
A túl enyhe tél nehezíti a balatoni nádaratást

A túl enyhe tél nehezíti a balatoni nádaratást

Bár itt a nádvágás ideje, az időjárás nem igazán alkalmas erre: sem a Balaton, sem a talaj nem kellően fagyott, így várhatóan az idén is csak a kívánt mennyiség töredékét lehet learatni – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.
Az utcákat túrják a vaddisznók a Balatonnál

Az utcákat túrják a vaddisznók a Balatonnál

Egész éves problémát jelent a Balaton környékén portyázó erdei állatok károkozása. Megoldás még mindig nincs, de a Balatoni Szövetség újabb egyeztetéseket folytatott az ügyben.
A vadmacska lett a hónap állata a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén

A vadmacska lett a hónap állata a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén

A vadmacska kapta a hónap állata címet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaitól.