Balatongyörök

Balatongyörök egy község Zala megyében, a Keszthelyi járásban. A Balaton északi partján, a Keszthelyi-fennsík tövében fekvő település, a 71-es főút mellett. Megközelítése A település két vasútmegállóhellyel (Balatongyörök és Becehegy) rendelkezik a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon. Sűrű autóbuszjárat köti össze Keszthellyel és Tapolcával. Nyári időszakban rendszeres hajójárat indul Keszthelyre, valamint Balatonmáriafürdő, Szigliget és Badacsony érintésével Fonyódra. A település helyén már az újkőkorszakban laktak. A rézkorból fejsze maradt fenn itt. A római korban kisebb telep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti gótok leszármazottjaiból álló keresztények a kora középkorban először a római romokra építkeztek, majd a település központja nyugatra tolódott. Első írásos említése 1121-ből való. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta. A török időkben viszonylag kevés veszteség érte, mivel a Szent Mihály-dombon álló Meszes Györk vár védte meg. 1732-ben Festetics Kristóf kapja meg birtoknak, majd a 18. század végére komoly településsé sarjadt. 1903-ban elkészült a települést érintő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal. 1910-ben platánsort ültetett a községben II. Festetics Tasziló herceg skót származású felesége, Lady Mary Hamilton. A nagy ütemű fejlődése azonban csak a két világháború között indult meg, hajóállomás, strand és önálló plébánia épült. Ekkor épült ki a villasor, illetve a Belügyminisztérium üdülője is, a mai Kastély Szálló. 1990-ben a település megkapta az Európafalu Prix d'Honeur tiszteletdíját. Balatongyörök a magyar irodalomban Eötvös Károly író - hagyta ránk a györöki táj mindmáig leghangulatosabb, legszebb leírását - „Mikor Meszes-Györök irányába értünk, a hol az út északra fordul, a nap már nyugodni készült. Sugarait még teljes erővel ontá az előttünk elterülő tájra, de a sugarak már sárgulni és piroslani kezdtek. S a pirosló sugarak fényénél felnyílt előttem egy tájkép, a melyhez hasonlót még lángész nem alkotott. De nem is álmodott…” „Sohasem felejtem azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam.” „Nekem talán nem is hiszi el a világ, talán rajongásnak, talán magyar vérmességnek tulajdonítja véleményemet. Majd megmutatja a jövő. Az a meszes-györöki fok, ahol engem megállított az ámulat, egykor s talán nemsokára a világ összes mívelt ifjainak s hölgyeinek gyülekezőpontja lesz. Csak fedezzék föl egyszer. Tisztítsátok ki Meszes-Györöknél a Balaton partját, söpörjetek el a parti vízből nádat, követ: ez lesz a Balatonnak legelső fürdőtelepe.” Nógrády László irodalomtörténész - írásai közül, feltehetően már balatongyöröki tartózkodásának hatására regényeket is írt: Balatoni kaland, Jómadarak, Egy ágrólszakadt diák élete stb. Bertha Bulcsu író - A Balatoni évtizedek című szociográfiáját írta, benne ismerteti Balatongyörök 1950–1955 közti világát. Többek között ezt írja: „A balatoni körkép Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, ami a nápolyi öböl képével vetekszik.” Bertha Bulcsu györöki házában megfordult Kiss Dénes, Szakonyi Károly, Tüskés Tibor és Kertész Ákos is. 1960-tól az Esti Napló, majd a Dunántúli Napló kulturális rovatát vezette, közben szerkesztette a Jelenkor prózarovatát is. 1971-74-ben az Új Írás felelős szerkesztője volt és az Élet és Irodalom főmunkatársa. Simon István fiatal költőként Balatongyörökön járt, az itt szerzett élményét versbe öntötte Györöki halászok címmel. Takáts Gyula költő, író, műfordító 1956-ban Becehegyen vásárolt egy szőlővel borított hegyoldalt. Nyarainak nagyobbik részét itt töltve írói műhellyé tette. Számtalan versben örökítette meg a táj szépségét. Ezenkívül írt birtokáról, pincéjéről és az ott végzett „birtokkal” kapcsolatos ténykedéséről. Nagyon sokszínű Takáts Gyula becei ihletésű költészete. Becén meglátogatták írók, költők, művészek. Többek között: Bárány Tamás prózaíró, Laczkó András író, Fodor József és Jankovich Ferenc költő, Kenessey Jenő zeneszerző. Írásaikban megemlítik a becei táj szépségeit és Takást Gyula borral és szőlőműveléssel kapcsolatos tevékenységét. Moldova György 1996-ban megjelent A Balaton elrablása című riportjában arról ír, hogyan szerzett meg és töltött fel 2000 négyzetméternyi területet a Balatonból egy nagyvállalkozó. Forrás: Wikipédia