Balatonszárszó

Balatonszárszó nagyközség Somogy megyében, a Siófoki járásban. Első írásos említése 1082-ből származik. 1922 előtt Szárszónak hívták. 1973-ban nagyközséggé nyilvánították.

A település neve egybefonódott a költő József Attila halálával. Nevének eredete Egy elmélet szerint Szárszó neve feltételezhetően az 1082-ből ismert szárazaszó (száraz völgy) szóból ered, amelyet akkor Zarrosozow alakban írtak. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött. Ezen elmélet tarthatatlanságára Bakay Kornél mutatott rá. "Szár-aszót (Balatonszárszó nevét) például kiszáradt völgyként magyarázzák, holott az aszó (Ozofeu, 1055) nemcsak kiszáradó völgyet, hanem patakot is jelent, mégpedig olyan völgyben folyó patakot, amely esős időben és olvadáskor keletkezik. Vagyis: a száraz völgy értelmezést a nyelvi adatok egyáltalán nem támogatják. De nem helyes a szár jelző (Száros aszó, 1082) értelmezése sem (...) mert a somogyi Balaton-parton szép fenyő, nyár, platán, juhar, fűzerdők sorakoznak, nádasok és lápos térségek között(...)". Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint Szárszó neve félig-meddig elavult szár (kopár, kopasz, tar) szavunkból eredhet: „Somogyban a Szárszó nevü helység a vidékiek hagyományos értelmezése szerént am. Szár-tó, száraz tó.”

Más vélekedés szerint a település névadója Szár László Árpád-házi herceg, akit egyesek Koppány vezérrel azonosítanak. Fekvése, megközelítése Balatonszárszó Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján található. Szomszédos települései keletről Balatonföldvár, nyugatról Balatonőszöd és Balatonszemes, míg délről Szólád. A településnek saját lehajtója van az M7-es autópályáról, valamint áthalad rajta a 7-es főút és a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal.

A település a Balatonboglári borvidék részét képezi. 19. századi térképeken már mindenhol a Szárszó név szerepel, amit 1922-ben toldottak meg a Balaton előtaggal. A település története A terület már az újkőkorszak korában is lakott volt. Ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Első írásos említése Zarrosozow írásmóddal 1082-ből származik, bár az akkori falu a maitól 1 km-rel délebbre feküdt. A középkorban a tihanyi apátnak és a veszprémi káptalannak is voltak birtokai a faluban. Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy jelentőséggel bír a 2001. év, amikor az M7 autópálya építésének kapcsán sor került a tervezett nyomvonal régészeti feltárására. Az ásatás során felszínre kerültek a középkori falu emlékei és a település 13. században épült és a 18. század végéig fellelhető templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai, az un. Kiserdei dűlőben, ami a későbbi török korban többször is szinte teljesen elnéptelenedett. Szárszó a Rákóczi-szabadságharcot követő nyugalmasabb időben költözött a mai helyére, ahol az 1715-ös népösszeírás 16 magyar jobbágyot talált.

A falu 1733-tól a Hunyady család birtoka a környező településekkel együtt. 1743-ban kezdték el az oktatást a katolikus iskolában, 1800-ban a reformátusban. Szárszó a 19. században gyors fejlődésnek, gyarapodásnak indult, amihez nagyban hozzájárult az 1861-ben elkészült a Déli Vasút - bár megállója egy ideig Szemesen volt -, valamint a század végén meginduló Balatoni fürdőkultúra. A fürdőtelep kialakulása az 1904-es parcellázással kezdődött. 1910-ben alakult a „Fürdőegyesület”. 1913-ra a vasúti megálló mellett posta, távírda és távbeszélő is található a kisközségben. Az első világháború 50 szárszói áldozatot követelt. 1923-ban megalakul a körjegyzőség, egy évvel később az első hitelintézet, míg 1930-ban megnyit a gyógyszertár. 1928-tól kezdve (1951-ig) minden nyáron megtartották a Szárszói Konferenciákat–a Soli Deo gloria Diákszövetség szervezésében- ahol fiatalok ezrei cserélhették ki gondolataikat a nemzet szellemi életével kapcsolatban. 1937. december 3-án a balatonszárszói állomásnál gázolta halálra (máig tisztázatlan körülmények között) József Attilát egy vonatszerelvény. 1943-ban rendezték meg a leghíresebb „szárszói konferenciát”, melynek témája magyarság helyzete, esélyei, jövője a világháború után. A második világháborúban 34 szárszói katona vesztette életét.

1947-ben nyílt meg az első óvoda. 1948-ban egyesült a két felekezeti iskola, ami 1961-ben költözött át a mai modern épületébe. 1972-ben nyitották meg a József Attila emlékmúzeumot. A települést 1973-ban nagyközséggé avatták. Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a legvirágosabb község címet, ezzel kijutott a nemzetközi versenyre. A nemzetközi ENTENTE FLORARE EUROPE 2004 versenyben a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el.

József Attila és Balatonszárszó
Balatonszárszó neve összefonódik a költő halálával, aki szanatóriumi kezelése után 1937. november 4-én került Szárszóra, az egykori Horváth-panzió épületébe, ahol akkoriban nővérei laktak. Itt születtek utolsó költeményei (Talán eltűnök hirtelen…; Karóval jöttél…; Ime, hát megleltem hazámat…). December 2-án meglátogatták barátai (Ignotus, Fejtő, Hatvany), akik megpróbálták felvidítani a költőt. Másnap este a balatonszárszói vasútállomáson halálra gázolta egy tehervonat. A költőt a szárszói temetőben temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az egykori panzióban 1955-ben nyílt meg a József Attila életét és pályáját bemutató kiállítás. 1970-ben a Somogy megyei Tanács megvásárolta az épületet, és a kiállítás anyagának bővítésébe kezdett. A hivatalos József Attila Emlékmúzeum 1972-től fogadja a látogatókat. A költő születése évfordulóján, 1997. április 11-én egy teljesen új, a helyhez jobban illő kiállítást avattak fel. József Attila halálának 70. évfordulóján (2007) az önkormányzat – hagyományt teremtő szándékkal – egy fesztivált indított, melynek célja a magyar irodalom verskincsének zenés formában történő megszólaltatása. A fesztivál 2008-ban egybeesett a „43-as Szárszói Találkozó” 65 éves jubileuma alkalmából rendezendő 'Szárszói Találkozó - Jubileum 65' elnevezésű konferenciával, amin neves közéleti és tudományos személyiségek (Matolcsy György, Gazsó Ferenc, Bognár László, Wittner Mária, Orbán Viktor) vettek részt. Forrás: Wikipédia Fotó forrása: balatonszarszo.hu